 |
Sokan úgy tartják, hogy az alvás az ébrenlét ellentéte, pedig ez nem így van, a két állapotban nagyon sok közös vonást találhatunk. Egy ilyen vonás, hogy alvás közben is gondolkodunk – bár valóban másképp, mint amikor ébren vagyunk.
Alvás közben emlékképeket alakítunk ki, amikre nem mindig emlékszünk. Alvás közben ezeket a képeket mindenki kialakítja, tehát nem igaz, hogy van, aki nem álmodik. Az is kialakítja az emlékképeket, aki később nem emlékszik álmaira. Az álmainkra való emlékezésnek az a nyitja, hogy az alvás melyik fázisában ébredünk: aki a REM szakaszban ébred, az emlékszik álmaira.
Az álmok túlnyomó többsége a REM fázisban történik. A vizsgálatok szerint ekkor az agynak azok a területei aktívak, amelyek a tanulásban, a gondolkodásban, a dolgok megszervezésében vesznek részt. Ilyen szakaszból egy átlagos éjszaka 4-6 fordul elő.
Több álomelmélet létezik, amik mást és mást gondolnak arról, hogy tulajdonképpen miért is álmodunk. A kognitív elmélet például úgy tartja, hogy az agy lekapcsolódik a külvilágról az alvás során, és az álom segítségével újrarendezi, összeszervezi azt a rengeteg információt, amit a nap során beszerzett. Ezzel szemben a neurobiológiai elmélet azt mondja, hogy a REM alvás, amikor álmodunk, nem más, mint egy zavarszűrő rendszer, egy tisztító folyamat, ami arra szolgál, hogy az agy képes legyen megbirkózni az információ túlterheléssel.
Viselkedésünk 95%-át a tudattalan határozza meg, és csak 5%-áért felelünk tudatosan, és Freud szerint az álom vezet a tudattalanba, azaz a kettő között van. Ennek megfelelően szerinte miközben az álmainkat próbáljuk megfejteni, a tudattalanunkat helyezzük tudatos szintre. Freud azt is állítja, hogy az álomnak vágykielégítő motivációja van. Egy álmot ezek szerint nem lehet önállóan, önmagában megérteni, hanem tudnunk kell hozzá a hátterét, hogy milyen vágyból, esetleg elfojtásból fakad.
Bár vannak kutatók, akik nem a vágyakból és elfojtásokból indulnak ki (Hobbson szerin például főleg az emocionális memória hat az álom tartalmára), abban egyetértenek, hogy az álom megértéséhez ismerni kell az álmodó körülményeit, érzéseit, tapasztalatait, mert az álmok és jelentéseik személyesek és egyéniek
Az álmokban sokszor megtalálhatóak az előző nap emlékei, de fontos tudni, hogy az álmok története nem valóságos, csak a hozzájuk tartozó érzések azok. Az álmok érzések feldolgozására szolgálnak, emlékek „létrehozásával”. Az álom megfejtéséhez Hall szerint szükséges tudni az álmodó cselekedeteit az álmon belül, a tárgyakat és karaktereket, az álmodó és a karakterek közötti interakciót, ill. az álom helyzetét, az átmeneteket és az álom kimenetelét.
- Biológiai pszichoanalízis és álom - http://naglfar.hu/index.php?page=view&show=1K%F6nyvek%2C_%EDr%E1sok/Ormay_Tam%E1s_-_Biol%F3giai_pszichoanal%EDzis_%E9s_%E1lom
- What dreams mean - http://www.medicaldaily.com/what-dreams-mean-and-what-they-say-about-you-based-science-314558
- Dream Interpretation - http://psychology.about.com/od/statesofconsciousness/p/dream-interpret.htm
- The Science behind Dreaming – http://www.scientificamerican.com/article/the-science-behind-dreaming/
- What dreams are made of - http://time.com/1210/what-dreams-are-made-of-understanding-why-we-dream-about-sex-and-other-things/
- Kép: Henry Meynell Rheam: Sleeping Beauty
0 megjegyzés: